Kiszáradt vízesés

Péntek

Két hét után először borús az idő, még mindig küszködünk a torokfájással, az útikönyv alapján kinéztük hogy a "közelben" van a vízesések útja, minek mentén rengeteg vízeséssel lehet találkozni, többek között Wollomombi vízeséssel ami 230 m magas. Útközben megálltunk Dorringo-ban ahol egy pékségben megvettük a legfinomabb sütiket a világon. Én egy meggyespitét választottam, aminek a felét meg is tudtam enni, a másik felét viszont a kocsi tetejére tettem, hogy ne menjen bele semmi kosz, addig amíg elindulunk. Természetesen elfelejtettem, hogy oda tettem és elindultunk, a pite meg gondolom a földön landult valamikor. Megálltunk egy úgynevezett Skywalk kilátónál, azt írta a könyv, hogy a fák tetején lehet sétálni, de nem volt valami nagy szám. Tovább is indultunk az előre eltervezett nevezetességhez, a Wollomombi vízeséshez, amiben később kiderült, hogy most nincs sok víz, de így is szép volt. Indulás tovább Port Macquarie-be, az odáig vezető út elég kanyargós volt, Balázs most adta először oda a kocsit nagyon élveztem, útközben pedig megáltunk kengurús táblával fotózkodni. Este egy kempingben aludtunk, egyre jobban éreztem, hogy beteg vagyok.